A fiatal királynak minden éjjel új nője volt, de egyikük sem élte meg a virradatot. Hogy magukra ne vonják a haragját, minden nemesi család köteles volt elküldeni hozzá a lányát 😱
Ez így ment egészen addig, amíg egy napon az egyik szomszédos uralkodó törvénytelen lánya be nem lépett a termeibe. Másnap reggelre pedig az egész palotát valóságos rémület fogta el, amikor kiderült, mi történt azon az éjszakán. 😮
Adrián ifjú királynak szörnyű titka volt, amelyről az egész királyság suttogott. Minden éjjel egy új lányt vezettek a termeibe, reggel pedig a szolgák kivitték a testét, fehér lepedővel letakarva. Senki sem értette, mi történik a zárt ajtók mögött, mert mindazok, akik napnyugta után beléptek a hálószobába, soha többé nem mondhatták el az igazságot.
Az emberek állandó félelemben éltek. Hogy magukra ne vonják az uralkodó haragját, minden nemesi család köteles volt elküldeni hozzá a lányát. Néhányan megpróbáltak elmenekülni, mások kolostorokba rejtették a lányokat, de a királyi katonák mindenkit megtaláltak. Ha egy család megtagadta a parancs teljesítését, vagyonát elkobozták, a férfiakat pedig börtönbe vetették.
A legkülönösebb az volt, hogy egyik testen sem találtak sebeket. A lányok egyszerűen csak elaludtak, és nem ébredtek fel többé. A királyi orvosok tehetetlenül tárták szét a kezüket, Adrián pedig csak hidegen ennyit mondott:
— Hát ilyen a sorsuk.
Néhány év múlva a szomszédos országra került a sor. Az öreg uralkodó sokáig hallgatott, majd váratlanul megparancsolta, hogy hozzák el azt a lányt, akinek létezéséről az udvarban szinte senki sem tudott.
Ez volt a törvénytelen lánya, Elizácska.
Messze a palotától nőtt fel, jó oktatásban részesült, és kiválóan ismerte a gyógynövényeket, mérgeket és orvosságokat, mert hosszú éveken át segített egy idős gyógyítónak egy kis faluban.
Az apja bűntudatosan nézett rá.
— Nem utasíthatom vissza. Ha megteszem, emberek ezrei halnak meg.
Elizácska nyugodtan bólintott.
— Ne aggódjanak. Megpróbálok visszatérni.
Amikor este bevezették a fényűző termeibe, a király az óriási ágyon ült, és kellemetlen mosollyal nézett egyenesen a lányra.
— Általában a vendégeim sírnak — nevetett fel.
— És általában a vendégei tudják, mi vár rájuk? — kérdezte nyugodtan Elizácska.
A király felnevetett.
— Bátor. Ez tetszik nekem.
A szolgák becsukták a nehéz ajtókat, és kettesben maradtak. Reggelre pedig, amikor a szolgák ismét kinyitották az ajtókat, valódi rémület várta őket odabent 😨😧 Történetünk második részét az első hozzászólásban találjátok 👇
Elizácska alaposan szemügyre vette a szobát. Szinte azonnal furcsa, édeskés szagot érzett, amely az ágy melletti hatalmas tüzes edényekből áradt. A lány észrevétlenül közelebb lépett, és látta, hogy ismeretlen gyógynövények parázslanak bennük.
— Nem melegszik túl? — kérdezte.
— Már rég megszoktam — válaszolta Adrián.
Elizácska azonnal mindent megértett. Az öreg gyógyító egyszer mesélt neki egy ritka növényről, amelynek füstje szinte észrevehetetlen. Ha valaki huzamosabb ideig belélegzi egy zárt térben, a szíve fokozatosan leáll alvás közben. Aki hozzászokott a kis adagokhoz, az nem érzi a veszélyt, de mások számára ez a füst halálos.
Észrevétlenül kinyitott egy kis ablakot, amíg a király elfordult, majd elővett a ruhaujjából egy kis zacskót szárított mentával és ürömfűvel. Ezek a gyógynövények semlegesítették a veszélyes füst hatását.
Néhány perc múlva Adrián hirtelen elsápadt.
— Mi… mi történik?..
Megpróbált felkelni, de a lábai bedőltek alatta.
— Túl sokáig lélegezte be a saját mérgét — mondta halkan Elizácska. — Csak az a különbség, hogy korábban mindig valaki más halt meg.
A király meglepetten nézett a tüzes edényekre.
— Ez lehetetlen…
— Lehetséges. Aki erre tanította, elfelejtette figyelmeztetni, hogy a méreg lassan a szoba gazdáját is megöli.
Egészen virradatig a lány nem hunyta le a szemét. Ügyelt arra, hogy a tűz teljesen kialudjon, és az ablakok nyitva maradjanak.
Amikor reggel kinyíltak az ajtók, az egész palota rémülten megdermedt.
Az ágyon élt, de alig lélegző király feküdt, mellette pedig Elizácska ült nyugodtan, egy régi könyvet olvasva.
Az őrség parancsnoka nem hitt a szemének.
— Hogy… hogy maradtál életben?
Elizácska némán a kihűlt tüzes edényekre mutatott.
A királyi orvosok gyorsan megvizsgálták a szenet, és halálosan mérgező növényeket találtak benne. A hosszas nyomozás során kiderült, hogy évekkel korábban egy udvari alkimista győzte meg az ifjú Adriánt arról, hogy ez a füst védi meg a merényletektől és mélyíti az alvását. Valójában éveken át ő hozott a palotába egy halálos keveréket, amely miatt minden lány meghalt, és a király maga is lassan megmérgeződött velük együtt.
Az alkimistát még aznap este megtalálták. Bevallotta, hogy el akarta pusztítani a királyi dinasztiát, de úgy, hogy senki soha ne gyanakodhasson.
Adrián sokáig hallgatott, majd évek óta először védelem nélkül ment ki a nép elé.
— Bűnös vagyok abban, hogy túl későn ismertem fel az igazságot — mondta halkan. — És ez az adósság velem marad életem végéig.
Ezt követően a szörnyű szokást örökre eltörölték, és azok a családok, akik elvesztették lányaikat, megkapták az alkimista teljes vagyonát és a korona földjeit.
